Ki foglalkozik az őssejtdonorok szervezésével?
Sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is az Országos Vérellátó Szolgálat keretében, annak Donor Osztályain keresztül történik az őssejtdonorok szervezése.
Őssejtdonor /csontvelődonor: mi a különbség?
Az első sikeres őssejt-átültetésekhez, melyet szövettípusban egyező testvérek között hajtottak végre az 1970-es években, még kizárólag csontvelőből nyertek ki őssejteket; ezért amikor megalakultak az első közösségi donor-regiszterek, a regisztrált donorokat csontvelődonoroknak hívták. Manapság az átültetésre használt őssejteket jórészt már nem közvetlenül a csípőlapátból nyerik, hanem a csontvelői őssejteket mobilizálják, és a vérből szűrik ki, ezért az általános elnevezés őssejtdonorra változott. Őssejtforrás lehet a köldökzsinórvér is.
Hány éves korig jelentkezhetek őssejtdonornak?
Az átültetés során a beteg vérképző őssejtjeit elpusztítják, és ezek helyét és feladatát veszik át a donor egészséges őssejtjei. Minél idősebb a donor, annál lassabban veszik át a feladatot a donor őssejtjei, így tovább lesz kitéve a beteg a fertőzéseknek. A kiválasztott donorok többsége 40 év alatti, ennél idősebb donort csak a nagyon ritka HLA típusú beteg esetében aktiválnak. Ha van választási lehetőség, az azonos HLA típusú donorok közül mindig a fiatalabbat választják.
Ezért a regiszterbe kerülés felső korhatára Magyarországon 45 év, és vannak regiszterek, ahol még ennél is fiatalabb donorok jelentkezését fogadják csak el.
Kivétel ez alól az a személy, akinek a HLA-típusát már más okból, pl. családtagként meghatározták. Ebben az esetben, ha az illető vért ad, és nyilatkozik arról, hogy hozzájárul adatai ilyen irányú felhasználásához, azonnal bekerül a regiszterbe. A donorok 60 éves korig maradnak aktívan a regiszterben.
Mi is az a HLA?
A humán leukocita antigéneket (HLA) arra használja a szervezet immunrendszere, hogy azonosítsa, mely sejtek tartoznak a szervezethez, és melyek nem. Az immunrendszer ezek segítségével ismeri fel és igyekszik elpusztítani az idegen sejteket, például a baktériumokat, a vírusokat, a daganatos sejteket és a transzplantátumokat.
A tipizáláshoz szükséges vérvétel csak Budapesten történhet?
A regiszterbe történő felvételhez szükséges mintavétel a jelentkezés helyszínén, a donor lakhelyéhez legközelebb eső vérellátóban történik. A vérellátó a vérmintát a budapesti Transzplantációs Immungenetikai Laboratóriumba küldi, ahol megtörténik a HLA tipizálás. A további behívások esetén is a donor lakhelyéhez legközelebb eső vérellátóba történik a donor behívása és a vérvétel. A kiválasztott donornál a donációt megelőző kivizsgálás és maga a donáció is jelenleg csak Budapesten történik.
Mi történik, ha nem értesítem a vérellátó állomást egészségi állapotom megváltozásáról?
A betegek érdekében az a legjobb, ha naprakészen ismerjük a donorok egészségi állapotát és a donorok elérhetőek, amikor szükség van rájuk. Ezért javasolt évente legalább egyszer vért adni, amikor megtörténhet az adatok frissítése és egészségi állapotának ellenőrzése.
Honnan tudom, hogy a vérmintám megvizsgálása után felvettek-e a donorlistára?
Amennyiben Ön az előzetes vizsgálatok alapján alkalmasnak bizonyult őssejtdonornak, és aláírta az ehhez szükséges Nyilatkozatot, adatai bekerülnek az Országos Vérellátó Szolgálat által működtetett Magyar Őssejtdonor Regiszter adatbázisába. Amikor a leadott vérmintából meghatározták a HLA típusát, és annak eredménye is bekerül az adatbázisba, akkor postán kap egy köszönőlevelet, melyben értesítik a regisztrációjáról. Ezután bármikor felkérhetik az életmentésre, azaz értesíthetik, ha szükség van Önre. A donor adatbázisba kerülése a mintavételtől számítva általában egy hónapon belül megtörténik, amit emailben/telefonon is ellenőrizhet.
Végeznek-e Magyarországon őssejt-transzplantációt?
Magyarországon az első őssejt-transzplantációt 1974-ben végezték el. Azóta több ezer ilyen beavatkozás történt.
Hol végeznek Magyarországon csontvelő-átültetést?
Jelenleg hazánkban öt egészségügyi intézményben végeznek őssejt-transzplantációt (Dél-Pesti Centrumkórház, BAZ Megyei Önkormányzat Gyermekegészségügyi Központ, Debreceni Egyetem Egészségügyi Centrum, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem II. Belklinika). Az utóbbi két helyszínen csak autológ őssejtátültetés folyik, vagyis a saját sejtek visszaadása.
Mennyi idővel az őssejt-levétel előtt lehet tudni annak pontos időpontját?
Az őssejt gyűjtésére a beteget transzplantáló Transzplantációs Központtal előre egyeztetett időpontban kerül sor. Figyelembe veszik a donor számára alkalmas időpontot, illetve, hogy mikor kerül a beteg transzplantációra alkalmas állapotba. A transzplantáció megszervezése többhetes folyamat.
A donor tudomást szerezhet-e a beültetés eredményéről?
A donor kérésére a regiszter információt kér a transzplantáló centrumtól a beteg állapotáról, és erről tájékoztatja a donort.
Lehet-e egy kiválasztott személynek jelentkezni donornak?
Ennek nincs értelme, mivel annak az esélye, hogy két személy véletlenszerűen a transzplantációhoz szükséges mértékben egyezik, nagyon kicsi. Viszont minden jelentkező növeli a betegek esélyét, hogy gyorsabban találjunk nekik megfelelő donort.
Számít a vércsoport a megfelelőséghez?
Az őssejtdonor kiválasztásánál nem elsődleges szempont a vércsoport. A beteg vércsoportja a transzplantációt követően megváltozik a donor vércsoportjára. Ha egy betegnek több választható donora van, előnyös a vércsoport-kompatibilis donort választani, mivel a vérkészítmény adása különben nehézségeket okozhat.
Személyes kapcsolatfelvételre van-e lehetőség beteg és donora között?
A gyakorlat szerint nem.
A donor és beteg közötti kapcsolatfelvételről
