(A tájékoztató letölthető PDF formátumban)
AZ AGYHALÁLRÓL
Vannak témák, amelyekről nem szoktunk beszélni, pedig kellene. Ezekről a témákról keveset tudunk, vagy félünk szóba hozni. Ilyen például az agyhalál fogalma is. Beszéljünk róla!
Az agyhalál egyenlő az egyén halálával. Az agyhalott ember halott. Agyhalál esetén az agy összes működése végérvényesen és visszafordíthatatlanul megszűnik.
De honnan tudjuk biztosan, hogy az agyhalott halott?
Különösen azért fontos erről beszélni, mert az agyhalottat mesterségesen lélegeztetik és egy ideig még dobog a szíve, amely kétségeket ébreszthet, hogy valójában halott-e.
Mi történik az aggyal ilyenkor és miért?
Az agyhalál kialakulásának az oka az agy vérellátásnak és oxigén ellátásának megszűnése. Az agy a kemény, csontos koponyán belül helyezkedik el. Ha egy baleset, agyi történés vagy tartós oxigénhiányos állapot miatt súlyos agykárosodás alakul ki, az agy duzzadni kezd, ebben azonban a csontos koponya megakadályozza. Így az agyban a nyomás egyre nő. Amikor az agyduzzanat miatt egyre növekvő nyomás nagyobb lesz, mint a vérnyomás, akkor nem tud több vér bejutni az agyba, mely ezért oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány perc alatt elpusztul, s beáll az agyhalál.
Az agy azon részét, amely a szervek összehangolt működésének biztosításáért, a külvilággal való kapcsolattartásért felelős agytörzsnek nevezzük. Az agytörzs elpusztulásakor azonban a szív még képes önállóan dobogni, és pumpálja a vért a test többi része felé. Az agyhalott nem képes önálló légvételre, mert az agyhalál következtében az agytörzsben található légzést szabályozó központ szintén elhal. Lélegeztetőgéppel azonban átmenetileg fenntartható a megszűnt légzés, ezért az oxigén még eljut az agyhalott dobogó szívéig, a hasi és mellkasi szervekig. Az agyhalott lélegeztetésével egy rövidebb időszakra az agyhalottnak fenntartható a vérkeringése, s ezáltal az agy kivételével a többi szerv működése is biztosítható.
Az agyhalálnak egyértelmű tünetei vannak. Ezért az agyhalál beálltát viszonylag egyszerű vizsgálatok sorozatával kétséget kizáróan meg lehet állapítani, amelyek az agytörzsi reflexek és a spontán légzés hiányát mutatják ki. Ezt hívjuk az agyhalál észlelésének. Ezt követően egy hosszabb megfigyelési idők alatt többször is meg kell ismételni ezeket a vizsgálatokat. A megfigyelési időszak végén pedig több szakorvos együtt ismét megvizsgálja az agyhalál tüneteinek a meglétét, és azok fennállása esetén megállapítják az agyhalál tényét, amit jegyzőkönyvben is rögzítenek. Az agyhalál megállapítása a halál megállapítása.
Az agyhalott – noha még ver a szíve, s lélegeztetik – nem érez semmit, nem hall, nem lát, nincsenek gondolatai, hiszen halott. Ugyanis minden agyműködése megszűnt. Az agy halála az egyedi személyiség halála is egyben.
Az agyhalál viszonylag ritkán fordul elő. Kicsi az esélye annak, hogy agyhalottként haljon meg az ember. 100 kórházi haláleset között körülbelül egyszer fordul elő az agyhalál.
Az agyhalál nem egyenlő a kómával. A kóma, magyarul eszméletlenség, sok idegrendszeri betegségnek lehet tünete és sokszor csak átmeneti állapot. Kómában a szervek működését összehangoló agytörzs még működik. Kóma esetén csak az agy egyes része vagy részei károsodnak, ezért a kómából való felépülésre, a kiváltó októl függően lehet esély. Az agyhalott azonban nem csak eszméletlen, de emellett biztos jelei vannak az agy végérvényes elhalásának is.
Ezért az agyhalál halál, nincs lehetőség a gyógyulásra.
Az orvosok többféle értelemben beszélnek halálról. Klinikai halál alatt azt értik, amikor a szívműködés és a légzés leállt, de azok működése újraélesztéssel visszafordítható. Ezért ez még nem igazi halál, hiszen az ilyen beteget még újra lehet éleszteni, vagyis újra meg lehet indítani a szívműködését és a légzését. Ha azonban a szívműködés és a légzés visszafordíthatatlanul megszűnt, vagyis a beteget már nem lehet újraéleszteni, akkor beszélnek szív-tüdő halálról. Ez volt a halál megállapításának a szokásos, hagyományos módja, évezredeken keresztül. Az utóbbi évtizedekben alakult ki az agyhalál fogalma. Agyhalál esetén az egész agy működése szűnik meg előbb, s csak ezt követi a szívműködés visszafordíthatatlan leállása. Így az agyhalottnak még ver a szíve ugyan, amíg a légzése mesterségesen fenntartott, de ugyanúgy halottnak számít, mint a szív-tüdő halott.
A videók szövegkönyvének elkészítésében résztvevő magyar szakértők:
- Dr. Debreczeni Róbert, Neurológus, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika
- Prof. Dr. Fülesdi Béla, Neurológus- és Intenzív Terápiás Szakorvos, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Elnöke
- Prof. Dr. Kovács József, bioetikus, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
- Mihály Sándor, OVSz Szervkoordinációs Iroda Igazgató
- Dr. Smudla Anikó, Aneszteziológus -és Terápiás Szakorvos, Semmelweis Egyetem Transzplantációs- és Sebészeti Klinika
