Végrehajtották 2012 végén az egymilliomodik őssejt-transzplantációt a világon – jelentette be a nemzetközi őssejt-transzplantációs hálózat (WBMT:Worldwide Network for Blood and Marrow Transplantation) 2013-ban. Ez a milliós szám meglepő lehet azok számára, akik az őssejt-terápiára még mindig úgy tekintenek, mint egy különleges, ritka eljárásra.
Az őssejtterápia ma már nem a jövő tudománya, hanem a mindennapi gyógyítás része, mivel a módszer hatékonyságának köszönhetően több betegség kezelhető őssejtterápiával.
Az eljárás eredményessége sokat javult az elmúlt évtizedekben, így egyre gyakoribb annak alkalmazása is. Évente világszerte 50 ezer feletti, egyre növekvő számú őssejt-transzplantációt hajtanak végre, mintegy 70 betegség őssejtterápiával való kezelése során. Az átültetések közel fele szövettípusban egyező donortól, azon belül is már nagyobb arányban nem rokon donortól származó őssejttel történik.
Az első hemopoetikus őssejt-transzplantációt E. Donnall Thomas professzor 1957-ben hajtotta végre, aki 1990-ben Nobel-díjat kapott a leukémia és más halálos betegségben hatékonynak bizonyult terápia kidolgozásáért. Az 1960-as évek végétől került sor a rokon donortól (leggyakrabban testvértől) származó allogén transzplantációkra.
A szöveti egyezés kritériumairól mind több ismeretanyagot szerezve 1973-ban sikeresen használtak fel egy nem rokon donortól származó csontvelői őssejteket (egy new york-i kisfiú kapott sejteket egy dán vérbankból), majd 1988-ban Párizsban sor került az első köldökzsinórvér transzplantációra is.
Az utóbbi időkben a transzplantációk száma évről évre emelkedik, legnagyobb mértékben a nem rokon donorral való transzplantációké. Ez a fejlődés nagyrészt a ma már 23 millió feletti önkéntes donor donációs hajlandóságának köszönhető. A nemzetközi nyilvántartások kimutatása szerint a donációk fele határokon keresztül történik.
Az orvosok és a kutatók nemzetközi együttműködésének köszönhetően a terápia hatásfoka folyamatosan javul.
2014. 02. 04.
