Debreceni Regionális Vérellátó Központ

Állandó és akciós véradási helyszínek és időpontok

Fotó a DRVK-rólAz 1994 januárjában megépült, korszerű intézet jogelődje a megyei kórház vérellátó osztályaként 1953 májusában alapított megyei vérellátó központ 2003 őszén ünnepelte tudományos ülés keretében fennállásának ötven éves évfordulóját.

Az intézet alapító főorvosa dr. Aszódi Lili szakmai tevékenységének köszönhetően alakultak meg az első laboratóriumok, történtek az első donorszervezések, vérvételek és „tanulta a szakmát” a 23 fős dolgozói személyzet.

A gyógyítás egyre növekvő igényeihez alkalmazkodva kiépültek a szakmai kapcsolatok, transzfúziós ambulancia alakult a vérzékeny betegek kivizsgálására, kezelésére, gondozására 1954-ben, javaslatukra 1959-ben megindult a térítésmentes véradás, mely néhány év múlva országos mozgalommá vált.

Már az 50-es évek végén bevezették a terhesek immunhematológiai szűrését és gondozását is. Aszódi Lili főorvos párizsi tanulmányútján szerzett ismeretek alapján megkezdték a leukocita és trombocita immunológiai vizsgálatokat is antigén rendszerük tanulmányozásával és megkezdődhettek (elsőként az országban) a szöveti antigének (HLA antigének) vizsgálatai is.

Az orvosok szakmai képzését fontosnak tartva évente rendszeresen tartottak transzfúziós tanfolyamokat és speciál kollégium keretében érdeklődő medikusokat oktattak a transzfúziós medicina ismereteire.

A következõ 36 év története

A gyógyítás vérigénye növekedésének megfelelően a vérvételi tevékenység már az első évtizedekben többszörösére, a vérellátás minőségi változásait tekintve a végzett munka a kezdeti évek sokszorosára növekedett, a fejlődés hajtómotorja a transzfuziológia kutatási eredményei, a klinikai profilbővítés vérigényei kielégítése voltak.

Az orvostudományi egyetemen és a megyei kórházban megvalósult szakmai fejlesztések sürgetővé tették az elavult, rendkívül szűkös, 100 éves kórházi épület helyett a vérellátás korszerű új épületének a megvalósítását.

Az új épület birtokba vételével 1994-től megteremtődtek a feltételek:

  • a vérkészítmények biztonságát szolgáló preventív munkához,
  • a zárt rendszerű zsákrendszer alkalmazásához, szűrt minőségű készítmények,
  • aferezises trombocita előállításhoz,
  • gyorsfagyasztók működtetéséhez,
  • a gyógyszergyártás szigorú feltételei betartásához.

A klinikai transzfuziológia laboratóriumi módszerei is jelentős mértékben fejlődtek:

  • korszerű vércsoport szerológiai módszerek alkalmazása,
  • ellenanyagszűrés, azonosítás, vvs kompatibilitás,
  • trombocita kompatibilitás,
  • molekuláris biológiai vizsgálatok bevezetése (HLA-DNS).

2000. január elsejétől az intézet az Országos Vérellátó Szolgálat tagjaként regionális vérellátó központként működik, így az a szakmai kapcsolat, mely évtizedek óta „egy családba” fűzte az országot, hivatalosan is a mindennapok összekötőjévé vált.

A régió megyéi: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék területi vérellátóiból az OVSZ centralizációs koncepciójának megfelelően a levett friss teljes vérek kivizsgálása, vérkészítmények előállítása 2003. január elsejétől a Debreceni Regionális Vérellátó Központban és a Miskolci Területi Vérellátóban történik. Egyeztetik a vérvételi terveket, a szállításokat ütemezik, napi kapcsolatot tartva segítő együttműködésben dolgoznak, igazi csoportmunkát végeznek, mindezt a régió és az ország biztonságos vérellátásáért.

Jelentős számú intézeti vérvételt is bonyolítanak, évente 8-10 ezer az intézeti donorok száma és több mint 500 csontvelő donorral is tartják a kapcsolatot, akik nem rokon csontvelő adásra vállalkoznak.

A régióközpontban a szakmai feladatok teljesítésében 106 munkatársuk vesz részt: 4 orvos, 4 biológus, vegyész diplomás, 2 főiskolát végzett, 63 egészségügyi szakdolgozó, 20 betanított egészségügyi dolgozó, technikai személyzet, 9 fő ügyviteli dolgozó, informatikus, adminisztrátor és négy gépkocsivezető.

Az 1999. július elsejétől az országban elsőként megalakult transzfuziológiai tanszéken (utóbbi években más szervezeti formában működve) jelentős graduális és posztgraduális képzési feladatokat is végeznek a diplomás munkatársak, napi rutin szakmai munkájuk mellett, szerepelnek hazai és nemzetközi tudományos fórumokon.