Szervdonációs és Transzplantációs Európa Nap, 2016. október 8. - Ünnepi köszöntő

Hölgyeim és Uraim!


Megtiszteltetés számomra, hogy idén is együtt ünnepelhetek Önökkel!


15 éve foglalkozom transzplantációs donor-koordinációval. Csapatban dolgozom és naponta találkozunk a földi élet múlandóságával, ezért szükségünk van arra, hogy találkozzunk szervátültetett emberekkel. Mi is az életért dolgozunk és megnyugtatóan jó érzés látni embereken keresztül a munkánk eredményét.


Amikor ma megállunk és visszatekintünk, illetve a jövőt fürkésszük, akkor el kell mondanunk, hogy vannak sikereink, kudarcaink, és újabb kihívások állnak előttünk.
A magyar szervátültetés története 54 évvel ezelőtt kezdődött, és ma 4 városban 7 transzplantációs centrum működik, ahol évente 500 életmentő, vagy életminőség-javító transzplantációt végeznek összesen.
Az Eurotransplant tagságunknak köszönhetően évente közel 100 donorszerv érkezik külföldről beteg honfitársaink számára, miközben mi is segíteni tudunk más tagállamok betegeinek. Azt tapasztaljuk, hogy a kölcsönösség elvén nyugvó nemzetközi szervcsere jobban, gyorsabban és igazságosabban segít megtalálni azt a beteget, akit kell.
Az elmúlt 3 évben jelentős mértékben emelkedett a szervdonációk és szervátültetés száma Magyarországon.


És nem csak az esetszám nő, hanem az eredményesség is javul.
Ma már évtizedek megélésének reményét adja végstádiumú betegnek egy-egy szervbeültetés, vagyis akár annyit, mint bárki másnak, aki nem szorul erre. Beteg emberek meggyógyulnak, családot alapítanak, vagy folytatják a családban, tanulnak, vagy dolgoznak, örülnek, néha sírnak; élnek.
De ehhez kell fél évszázad tapasztalata, sok orvos, ápoló és segítő, finanszírozás, koordináció,  jogszabályok meg még valami: egy szerv.
Kell egy ember és kell egy szándék, egy döntés.


Önök élődonációról döntöttek, és ezzel a döntésükkel megszólítottak mindenkit, mert valójában mindenki lehet donor. Ez pedig mindenki személyes döntése. A döntésemet megelőzi a tájékozódást követő felismerés: egy téma, amiről korábban nemigen hallottam. Azt mondom, hogy információra és motivációra van szükség. 
Tudnunk kell, hogy az agyhalott halott, ismernünk kell a feltételezett beleegyezés elvére épülő önrendelkezési jogunkat, és beszélnünk kell róla azokkal, akik számítanak nekünk.
Így tudunk segíteni mindannyian.


És nem csak tudunk segíteni, hanem szükség van a segítségre, mert ma is több mint 1000 magyar van szervtranszplantációs várólistákon.


És mi motivál?
A siker, a remény, és a tapasztalat, hogy számíthatunk egymásra.
Az üzenet nem 500 transzplantáció valahol a távolban, hanem egy-egy történet, egy-egy sors, személyesen, Önök.


Mert miközben tevékenyen és önfeláldozó módon adtak, adományoztak, egy ember, vagy egy család hősei lettek, és közben lettek Magyarország hősei és példaképei is.
Magam és az Országos Vérellátó Szolgálat nevében is köszönöm!


És kérem, hogy vigyék a jó hírt, hiszen Önökre éppen azért figyelnek oda, mert Önökre érdemes odafigyelni.


Mihály Sándor
2016. október 8.