Hogyan lehet valaki szervdonor Magyarországon?
Magyarországon két lehetőség van a szervadományozásra, vagyis kétféle donor van:
1. Elhunyt (agyhalott) donor: agyhalál megállapítása után akkor történhet szervkivétel, ha az elhunyt életében nem tett ez ellen tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot cselekvőképes személy közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tehet. Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerveltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult. Az elhunyt hozzátartozójával való kapcsolatfelvételkor tájékoztatni kell a hozzátartozót arról, hogy az elhunytnál nem találtak tiltakozó nyilatkozatot, illetve ilyet az NSZTR nem tartalmazott, továbbá arról, hogy az elhunytból mely szervet, illetve szövetet távolítottak el.2
2. Élő donor: akkor történhet élődonorból szervadományozás, ha a donor a recipiens
a) egyeneságbeli rokona,
b) egyeneságbeli rokonának testvére,
c) testvére,
d) testvérének egyeneságbeli rokona.3
Kivételesen a fenti feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt.
Két olyan donor és recipiens pár esetében, akiknél a jóváhagyott szervátültetés (az etikai bizottság határozatának meghozatalát, illetve a szükséges vizsgálatokat követően kiderült orvosi indok miatt) nem végezhető el, de szakorvosi javaslat alapján a két szervátültetés a donor és recipiens párok cseréjével elvégezhető, az etikai bizottsághoz együttesen benyújtott - közokiratba foglalt - közös kérelmükre, az etikai bizottság jóváhagyásával a két szervátültetés elvégezhető. 8
Mit kell tennem ahhoz, hogy szervdonor lehessek, ha meghalok?
Mivel a hatályos jogszabály alapján írásos tiltakozó nyilkatkozat hiányában az elhunyt beleegyezését kell feltételezni, ezért a beleegyezés írásos kinyilvánítására nincs szükség és arra nincs is lehetőség.4 Az viszont fontos, hogy beszéljenek erről a családban; ismerjék meg egymás erre vonatkozó végakaratát, és ha tiltakozás fogalmazódik meg, akkor éljenek a tiltakozás lehetőségével írásban, hiszen csak az írásos tiltakozást ismeri el a törvény. Nagy segítség lehet a hozzátartozó számára, ha ismeri az elvesztett hozzátartozó véleményét, mert nem alakul ki benne olyan félerértés, hogy neki kellene az elhunyt helyett döntést hoznia, amelyre nincs lehetőség az önrendelkezéshez való jog szerint. Az önrendelkezési jog a saját testre vonatkozik, éppen ezért nem dönthet más testéről, más szerveiről senki. Minden cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár még életében dönthet saját szervei halála utáni sorsáról!
Mit jelent a feltételezett beleegyezés elve?
A feltételezett beleegyezés (presumed consent) azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott írásban az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe, és ezért elvégezhető a transzplantációs célú szervkivétel. Magyarországon a jogi szabályozás ennek megfelelő.5
Donorkártya?
Hol és hogyan tudok donorkártyát igényelni?
Magyarországon erre nincs lehetőség és nincs is szükség erre.
Ennek az az oka, hogy a hazai jogi szabályozásban megfogalmazott feltételezett beleegyezés elve szerint nem beleegyezés, hanem tiltakozás esetén van szükség írásos nyilatkozatra.
A donorkártyát csak azokban az országokban használják, ahol annak kitöltésével lehet a beleegyező szándékot bizonyítani, Magyarországon viszont a tiltakozó nyilatkozat hiánya igazolja az elhunyt életében kinyilatkoztatott beleegyezését. Fontos kiemelni, hogy a nálunk is alkalmazott feltételezett beleegyezés elve az önrendelkezéshez való joghoz kapcsolódik, amely azt jelenti, hogy minden cselekvőképes és nagykorú állampolgár személyes felelőssége, hogy saját szerveire vonatkozó döntést hozzon halála esetére. Ez több dologra is felhívja a figyelmet:
1. egyrészt nem dönthetek más szerveiről,
2. másrészt tiszteletben kell tartanom hozzátartozóim döntését erre vonatkozóan akkor is, ha az esetleg nem egyezik az én saját szerveimmel kapcsolatos döntéssel.
3. harmadrészt pedig nagyon fontos, hogy beszélgessünk erről otthon, ismerjük meg egymás véleményét, amelyet felidézve, tiszteletben tudjuk tartani az elhunyt életében kinyilvánított végakaratát.
Tehát a jogszabályok alapján a donorkártya birtoklása és kibocsátása nem minősül jogi nyilatkozatnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kezelőorvos ilyen kártyát talál az elhunytnál, vagy kap kézhez a hozzátartozóktól, semmilyen szabályozás nem kötelezi arra, hogy azt figyelembe vegye. Amennyiben felmerül a szervdonáció lehetősége az agyhalál megállapítását követően, a kezelőorvosnak jogszabályban előírt módon ellenőriznie kell, hogy az elhunyt életében írásban tiltakozott-e. Ilyen módon a donorkártya birtoklása Magyarországon felesleges, ezért nincs ilyen.
Kaphat-e pénzt élődonor a szervdonációért?
Egyértelműen nem 6,7, viszont az az élő személy (donor), aki szervet, vagy szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, jogosult az ezzel összefüggésben felmerült és igazolt költségeinek megtérítésére.
Az igényérvényesítéshez szükséges nyomtatványok letölthetők a kormányhivatal honlapjáról (www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/donacio)
Kapcsolódó jogszabályok:
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről XI. Fejezet Szerv- és szövetátültetés
202. § e) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából;
206. § (1) Szervet, illetve szövetet - az (5) bekezdés kivételével - csak cselekvőképes személy adományozhat.
3 (2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens
a) egyeneságbeli rokona,
b) egyeneságbeli rokonának testvére,
c) testvére,
d) testvérének egyeneságbeli rokona.
(3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt.
(4) A fogva tartott csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szervdonor.
6 07. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet.
1 211. § (1) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.
(2) A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat.
(3) Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni.
(4) Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult.
18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról
8 4/A. § (1) Két olyan, az Eütv. 206. § (2) vagy (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő donor és recipiens pár esetében, akiknél a jóváhagyott szervátültetés - az etikai bizottság 4. § szerinti határozatának meghozatalát, illetve az Eütv. 208. §-a szerinti vizsgálatot követően kiderült orvosi indok miatt - nem végezhető el, de szakorvosi javaslat alapján a két szervátültetés a donor és recipiens párok cseréjével elvégezhető, a szakorvosi javaslatot kiállító és a szervátültetéseket végző egészségügyi szolgáltatónál működő etikai bizottsághoz együttesen benyújtott - közokiratba foglalt - közös kérelmükre, az etikai bizottság jóváhagyásával a két szervátültetés elvégezhető.
4 6. § Halottból más személy testébe történő átültetés céljából szerv, szövet eltávolítása akkor kezdődhet meg, ha
a) a donort jelentő intézmény vezetője által kijelölt egészségügyi dolgozó (a továbbiakban: kijelölt egészségügyi dolgozó) - a 8. §-ban foglalt rendelkezések szerint - meggyőződik arról, hogy az elhunyt személy életében nem tett tiltakozó nyilatkozatot, és
b) a halál beálltát - a szakmai szabályoknak megfelelően - orvosi halottvizsgálattal megállapították, vagy az agyhalál beálltát a 2. számú mellékletben foglaltak alapján a három tagból álló orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) megállapította, és
c) a szerv, szövet eltávolítását végző orvos megállapítása szerint az eltávolítandó szerv, szövet az elvégzett vizsgálatok és az elhunyt rendelkezésre álló kórtörténete szerint szakmai szempontból átültetésre alkalmas.
8. § (1) A kijelölt egészségügyi dolgozó az elhunyt egészségügyi dokumentációjának, iratainak átvizsgálásával meggyőződik arról, hogy a beteg életében tett-e tiltakozó nyilatkozatot. Erről az egészségügyi dokumentációban feljegyzést készít.
(2) Ha a szerv, szövet eltávolítására rendelkezésre álló idő alatt a kezelőorvoshoz tiltakozó nyilatkozatot juttattak el, azt köteles a kezelőorvos a kijelölt egészségügyi dolgozónak haladéktalanul átadni.
5 (3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárás során a tiltakozó nyilatkozat nem található, a kijelölt egészségügyi dolgozó a 10. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott módon kezdeményezi az OVSZ által működtetett Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszteréből (a továbbiakban: NSZTR) a tiltakozás ellenőrzését igazoló lekérdezést. Ha az NSZTR nem tartalmazza az elhunyt tiltakozó nyilatkozatát, - figyelemmel az Eütv. 211. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre is - a szerv-, szöveteltávolítás megkezdődhet.
(4) A (2) bekezdés szerinti rendelkezésre álló időt a leendő donor biológiai és vegetatív állapotától függően az az időtartam jelenti, amelyen belül a recipiens számára fokozott kockázat nélkül hajtható végre a szerv-, szövetkivétel. Az egyes szervek, szövetek átültethetőségének szabályait a mindenkori szakmai irányelvek határozzák meg.
2 (5) Az elhunyt hozzátartozójával való kapcsolatfelvételkor tájékoztatni kell a hozzátartozót arról, hogy az elhunytnál nem találtak tiltakozó nyilatkozatot, illetve ilyet az NSZTR nem tartalmazott, továbbá arról, hogy az elhunytból mely szervet, illetve szövetet távolítottak el.
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
7 173/I. § (1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
